A mutatóujj artrózisa vagy ízületi gyulladása
Boross György Gyakori elváltozás a kézen a Heberden-szindróma.
Nyeregízületi artrózis Nyeregízületi artrózis Normál ízületben az ízfelszíneket porc borítja, mely lehetővé teszi azok fájdalmatlan, súrlódásmentes mozgását. Amikor a porcboríték elkopik és a csontok egymáson súrlódnak, az ízület tönkremegy - arthrózisról beszélünk. A nyeregízület a második leggyakrabban érintett ízület, melyben a kézen ízületi kopás - arthrózis jelentkezik.
Sokan azt hiszik, az igénybevételtől alakult ki. Lényeges az is, hogy mit lehet vele kezdeni.
A főként 40 év feletti nőket érintő betegség életminőséget rontó következményeiről és a kezelés kiemelt jelentőségéről dr.
A főleg középkorú hölgyeken jelentkező kézízületi kopás az ujjak, különösen a köröm- és középpercek ízület közeli bütykösödésével jár, amit Heberden-csomónak nevezünk. Ezek a deformitások kemény, csontos tapintatúak, kezdetben azonban a röntgenfelvételen még nem láthatók, először ugyanis porcos felrakódások alakulnak ki az ízületek peremén, melyek csak később csontosodnak el.
Az elváltozás elsősorban leányágon öröklődik, férfiaknál ritkább. A csomók csak addig fájnak, míg kinőnek, később inkább szépséghibát okoznak, de bizonyos — finom ujjmozgást igénylő — foglalkozást űzőket akár pályájuk feladására is kényszeríthetik.
A jelen cikkünk keretében — melyet az elsőhöz hasonlóan Prof. Rüdiger Petzold Bad Oeynhausen-ben dolgozó diabetológus munkái alapján írtunk — a karpaltunnel szindrómával, a pattanó ujjakkal és a lefagyott váll periarthritis humeroscapularis problémáival foglalkozunk. A karpaltunnel szindróma A gyakori karpaltunnel szindróma csukló-alagút szindróma nem ízületi megbetegedés.
A panaszok szakaszosan jelentkeznek, időnként visszatérnek. Előrehaladott állapotban már torzulás, deformitás látható a röntgenfelvételeken a mutatóujj artrózisa vagy ízületi gyulladása.
A laborvizsgálatok például a süllyedés a mutatóujj artrózisa vagy ízületi gyulladása a fehérvérsejtszám általában normálisak, a betegség súlyosságától függetlenül. Kezelésként, a fájdalom enyhítésére meleg vízben kimozgató gyakorlatokat lehet végezni, hogy az ízületek mozgékonyságát, amennyire csak lehet, megőrizzük.
Hasznos a fizioterápia, a helyi ultrahang- és iontoforézis kezelés, mert segít a fájdalom és a merevség leküzdésében. Fájdalomcsillapítókat és nem szteroid gyulladáscsökkentőket a fájdalom és a duzzanat csökkentésére adunk, utóbbi gyógyszereket kúraszerűen kell szedni, általában egy-egy alkalommal három-négy, de maximum hat hétig.
Végső esetben — ritkán — szteroid oldat is adható az ízületbe a fájdalom oldására és mozgástartomány növelésére, de ez a módszer korlátlanul nem, évente maximum háromszor alkalmazható.
Súlyos, előrehaladott kopás esetén, ha minden más terápia eredménytelen volt, szilikonból készült ujjízületi protézis beültetése, vagy — gyakrabban — az érintett ízületek dróttűzéssel történő elmerevítése jön szóba. Lehetséges, hogy a fokozott igénybevétel is hozzájárul a kezén lévő csomók kialakulásához, de inkább az örökletes tényezők és az egyéni hajlam játszanak szerepet ebben a betegségben.
Pácienseimnek mindig elmondom: a folyamat sajnos nem gyógyítható, de tünetei enyhíthetők, rosszabbodása lassítható, amihez a fent leírt gyógyszeres és fizioterápiás kezelési lehetőségeken túl talán még a kéz ujjainak rendszeres mozgatásával és használatával lehet hozzájárulni. Ezek is érdekelhetik.
