Térdízületek kúpos artrózisa 1 fok. A TÉRDÍZÜLET BIOMECHANIKÁJÁNAK VÁLTOZÁSA AZ UNIKOMPARTMENTÁLIS TÉRDPROTÉZIS BEÜLTETÉSE SORÁN


Látták: Átírás 1 Ph. Barabás Anikó egyetemi docens Budapest BEVEZETÉS A térdízület testünk legnagyobb és talán legösszetettebb ízülete, mely a flexió során egy bonyolult csúszó-gördülő mozgást végez, miközben folyamatos rotáció térdízületek kúpos artrózisa 1 fok történik.

Ennek a mozgásnak a csúszás-gördülés szempontjából a szabadságát az ízületet alkotó csontos elemek biztosítják és az összetettségét a szalagok, inak, izmok, tehát a lágyrészek irányítják. Antero-poszterior irányból, viszont a térdízület biomechanikai tengelyeiért, helyzetéért elsősorban a csontos elemek, a condylusok formái, a diaphysissel bezárt szögei a felelősek. A térdízület összetett mozgásának leírásával számos könyv és munka foglalkozik, elsősorban fiziológiás körülmények között.

Lényegesen kevesebb tanulmány jelent meg patológiás, tehát arthroticus vagy protetizált térdek biomechanikai vizsgálatáról. Az unicondylaris térdprotézis, mint unconstrained protézis a többi térdprotézis típushoz képest kevésbé befolyásolja az ízület biomechanikáját.

diagnosztika

Mivel hazánkban a nemzetközi gyakorlatnál a totál condyler térdprotézisekhez képest nagyobb arányban történtek unicondylaris protézisbeültetések, célszerűnek láttam ennek a protézistípusnak a beültetés következtében a térdre kifejtett biomechanikai hatásait megmérni és feldolgozni. A térdízület komplex csúszó-gördülő mozgásának vizsgálatát Goodfellow már leírta az u. Ezeket nevezzük identikus, vagy kontakt pontoknak 1 ábra.

Így a protézisbeültetés előtt megjelölve a flexió bizonyos helyzeteiben ezen érintkező pontokat, a műtétet követően össze lehet hasonlítani, az esetleges változásokat meg lehet mérni.

Véleményem szerint ezzel a módszerrel vizsgálható a mozgás során egymással érintkező felszínek hossza, ezek esetleges változása is, így a térdízület biomechanikája a csúszó-gördülő mozgás szemszögéből. Az alsó végtag mechanikai tengelye a térdízületek kúpos artrózisa 1 fok fejének középpontjától a bokavilla középpontjáig húzott egyenes, mely fiziológiásan a térd középpontján halad keresztül.

A femur anatómiai tengelye átlagosan hat fokot zár be az alsó végtag mechanikai tengelyével. Johnson ban írta le, hogy a mechanikai tengely eltérései, hogyan befolyásolják a mediális és a laterális kompartment teherviselését.

Egyrészt elemzem a csúszó-gördülő mozgást másrészt felmérem a térdízületek kúpos artrózisa 1 fok hatását a funkcionális eredmények tükrében. Így a dolgozat második térdízületek kúpos artrózisa 1 fok vizsgálatom célja volt felmérni, hogy az unicondylaris térdprotézis-beültetés esetén mennyire érdemes, kell, lehet törekedni a tengelykorrekcióra abból a szempontból, hogy a beteg mozgása, funkcionális eredménye megfelelő műtéttechnika mellett a lehető legjobb legyen.

  • Tudjon meg többet a csontritkulás terápiájában és megelőzésében a nőkben és a férfiakban.
  • Az 1. fokú térdcsont-ízületi gyulladás jellemzői: okai, tünetei és kezelése - Könyök
  • Mi a gonartrózis fok és hogyan kell kezelni? - Kezelés
  • Az anya-gyerek egyezést és befolyásoló tényezőit vizsgáltam depressziós és nem depressziós gyermekpopulációkban.
  • A térdízületek gonartrózisa 2 fok: okok, tünetek, kezelés - Arthritis July
  • Térdprobléma - Index Fórum

Az egyik csoportban kadáver térdeken végeztem méréseket. A feltárást az ilyen típusú műtétek során leggyakrabban bevált behatolásból végeztem. A protézis az osztályunk gyakorlatában is használt Protetim felszínpótló implantátum volt. A feltárást követően színesfejű gombostűk segítségével megjelöltem, az identikus, tehát egymással érintkező pontokat külön a femuron, külön a tibián 0, 45 és 90 fokos helyzetben.

Ezt követően a műtéti körülményekhez hasonlóan végeztem el a térdízületek kúpos artrózisa 1 fok felszínpótlást és a megjelölt helyekhez viszonyítva lemértem az esetleges elmozdulás mértékét milliméterekben Az elmozdulásokat mindig az adott szögben a beültetés előtti helyzethez melyet a gombostű jelzett viszonyítva mértem. Így a mért elmozdulások nem a 0, 45 és 90 fokos szögeknek megfelelően egymáshoz képesti helyváltoztatások, hanem minden esetben az adott szög kiindulási pontjához viszonyított távolság.

Ezért a különböző mért értékek ellenére fennmaradt a csúszó-gördülő mozgás hátrafelé történő tendenciája tulajdonképpen a gördülés hátrafelé irányultságaa protézisbeültetés előtt és után egyaránt.

A beállított szögeket szögmérővel ellenőriztem, és a mozgás során állandó rotációs helyzetet biztosítottam. Az elülső keresztszalag hiányának hatását - a beültetést és ennek változásának mérését követően - a szalag teljes vastagságában történő kimetszésével vizsgáltam és mértem újra 0, 45 és 90 fokos helyzetekben.

A másik csoportban a műtét előtti állapothoz térdízületek kúpos artrózisa 1 fok mértem a mediális felszínpótlást követő helyzetet standard körülmények között, oldalirányú röntgenfilmen. Standard körülmények megteremtése során ugyanabban a röntgen helyiségben, ugyanazon az asztalon, állandó röntgencső-film távolságot használva dolgoztunk. A betegek pozicionálását ugyanaz a 3 5 személy végezte, és a filmek előhívását követően ellenőriztem a femurcondylusok egymásra vetülését, illetve a tibia fibula távolságot.

Amennyiben nem egyezett ez utóbbi két egymásra-vetülés a korábban készült filmekkel, megismételtük, illetve reprodukálhatatlan helyzetben a beteget kihagytam a vizsgálati sorból. A fenti körülmények állandóságát, és a méréseket 9 térd ismételt röntgenezésével, illetve filmek újramérésével "interobserver error" ellenőriztem.

A röntgenfilmeken, belekalkulálva a nagyítását végeztem el a méréseinket, melyet a fém femorális komponens vetülése miatt csak a tibián tudtam kivitelezni.

Gyuri bácsi az ízületi bántalmakról beszél

A vizsgálat második részében a felmérés alapját az osztályunkon ben unicondylaris térdprotézissel operált betegek képezték. Így az osztályunkon dolgozó összes kolléga betege bevonásra került, azonban az indikációs kritériumok és az operációs technika egységes volt. A felmérésben szerepelnek mind a mediális mind a laterális unicondylaris felszínpótlások. A műtétek során a Protetim felszínpótló térdprotézisét használtuk, sík polyethilen platóval.

A röntgenfelvételeknél mind a preoperatív, mind a posztoperatív felvételek álló, tehát terheléses felvételek voltak. A röntgen asszisztensek külön kiemelt figyelmének köszönhetően ilyen felvételeknél a betegeket párhuzamosan előrefelé tekintő lábbal röntgenezik, abból a célból, hogy a rotáció, és a tibia retroverziója ne befolyásolja térdízületek kúpos artrózisa 1 fok varus-valgus tengelyállás megítélhetőségét. Az anatómiai tengely és az alsóvégtag mechanikai tengelyei úgy érzem ismertek.

Tekintettel az intézetünkben elkészíthető röntgenfilmek hosszára, illetve rövidségére és a beteg sugár-terhelhetőségére a jelen felmérésben a femur illetve a tibia hossztengelyeknek az ízülettel bezárt térdízületek kúpos artrózisa 1 fok vagyis az anatómiai tengelyeket volt lehetőségem korrektül megmérni.

Így a femur esetében az átlagosan 6 fokos valgust, illetve a tibia esetében az irodalomban térdízületek kúpos artrózisa 1 fok helyen elfogadott 3 fokos varust tekintettem normál értéknek. A mediális és a laterális felszínpótlások során a kiindulási, az elért és a korrigált szögértékeket külön értékeltem, és hasonlítottam össze a New Jersey térdpontrendszer összesített eredményével és különböző alcsoportjaival.

Az elhunytak átlagéletkora 72 év, a nemek szerinti megoszlás 5 nő és 7 férfi volt.

Mi a gonartrózis fok és hogyan kell kezelni?

Mind a femuron, mind a tibián sikerült értékelhető eredményt mérnem 1. A femuron az átlagos hátramozdulás mértéke 23 mérés átlagában extenzióban 7.

ízületi ödéma kezelés

A tibián az átlagos hátramozdulás szintén 23 mérés átlagában a mediális unicondylaris térdprotézis-beültetés előtti állapothoz képest extenzióban 3. Ez utóbbi értéknél is előrecsúszás volt a változás, ezért jelöltem negatív előjellel a hátramozdulást.

A fenti mérések alapján a tibián a mozgáspálya hossza átlagosan 4.

fájdalom a jobb csípőízület területén pseudoarthrosis

LCA átvágását követően a tibián további hátracsúszást mértem, mely extenzióban 1. A röntgenmérések során 24 beteg térdét vizsgáltam, a műtét időpontjában az átlagéletkor 69 év volt, a nemek megoszlása 19 nő és 5 férfi. A röntgenfilmeken technikai okok egymásra vetülés, érintkező palástfelszínek sugarának változása, stb miatt csak a tibián tudtam értékelhető eredményt mérni.

Így a röntgenfilmeken térdízületek kúpos artrózisa 1 fok mérések alapján a mozgáspálya hossza a tibián az átlagos 9. A mozgáspálya hosszainak rövidülése nem jelentett szimmetrikus egyenlő arányban történő rövidülést elölről és hátulról csökkenést.

Mind a kadáver 5 7 kísérletnél, mind a röntgenfilmen történt mérések alapján nagyobb volt a hátrahelyeződés az extenzió esetében kadávereken 3. Így ezen mérések alapján mind a két csoportban a mozgáspálya hossza az extenzióban került nagyobb mértékben hátra és 90 fokos flexióban kisebb mértékben előre.

Mivel a változás 45 fokos flexió során szintén minimális volt, így összességében a mozgáspálya hossza mindkét mérésnél elsősorban a fokos szakaszon rövidült, került hátrébb. A röntgenfilmeken méréseinket két módszerrel ellenőriztem. Az első esetben 8 beteg ellenoldali panaszmentes térdének ismételt röntgenezésével mértem a beállítás és a technika térdízületek kúpos artrózisa 1 fok. A másik esetben egy független, de azonos módszerrel mérő kolléga segítségével ismételtük meg a méréseket.

Semelyik esetben sem találtam kétmintás t-próbával szignifikáns különbséget.

akiknek kezelniük kell a térdízület meniszkuszt gomba gombás ízületi kezelés

A felmérés második részében, a tengelykorrekciók vizsgálata során összességében beteg térdén mediális és 9 beteg 9 térdén laterális felszínpótlás eredményeit volt lehetőségem kiértékelni, és összesíteni. A műtét idején az átlagéletkor 67 év és az után követési idő egy és két év közötti volt.

A mediális felszínpótlás során a femuron a műtét előtti átlagosan Így az átlagos korrekció a varus gonarthrosis esetében a femuron 4.

A térdízületek gonartrózisa 2 fok: okok, tünetek, kezelés

Az alsó végtag varus helyzetének a korrekciója a két utóbbi korrekciós szögérték összege volt, tehát összességében 8. A New Jersey térdpontrendszer értékelése során elért eredmény átlagosan A mediális unicondylaris térdprotézis-beültetésen átesett betegek csoportját térd térdízületek kúpos artrózisa 1 fok részletesebben.

A 10 fok és ez alatti, illetve a 10 foknál nagyobb korrekción átesett csoportokat összehasonlítva a funkcionális eredményeket a New Jersey térdpontrendszer értékelése alapján nem kaptam szignifikáns különbséget Ez utóbbi eredmény már szignifikáns különbséget mutat a 15 fok alatt korrigált betegek átlagától A valgus gonarthrosis esetében a femuron az átlagos kiindulási fokról Ugyanezen deformitás esetében a tibia oldalán a kiindulási Így az átlagos korrekció a tibiális komponens oldalán 3.

A valgus térdek esetében az átlagos korrekció 9. A New Jersey térdpontrendszer átlagát tekintve MEGBESZÉLÉS Napjainkban egyre nagyobb figyelem irányul a biomechanikai vizsgálatokra, aminek különös szerepet és jelentőséget ad a térd esetében, hogy egy bonyolult, összetett kinematikájú ízület pótlását jelenti térdízületek kúpos artrózisa 1 fok az esetben a protetizálás.

Más tanulmányok is foglalkoznak kadáver térdek 7 9 vizsgálatával, illetve a lehetőségek függvényében MRI segítségével történt mérésekkel. Ki kell hangsúlyozni, hogy a röntgenmérések során a beteg pontos beállítására alapozva, statisztikai számításokkal bizonyíthatóan a fent leírt módszerrel sikerült megteremteni a standard körülményeket, melyet az ellenőrző mérések is bizonyítottak.

A kadáver kísérletnél ismételt mérést, vagy másik vizsgáló által végzett kontrollmérést nem sikerült megoldani, ezért itt a közvetett bizonyítást, vagy ellenőrzés módszerét használtam. Méréseim alapján megállapíthatjuk, hogy az általam vizsgált protézistípus mediális beültetése során az egymással érintkező felszínek mozgáspályájának a hossza lerövidült, a mozgáspálya a beavatkozás előttihez képest a tibián hátrahelyeződött. Ezt a lerövidülést és hátrahelyeződést fokozza az elülső keresztszalag átvágása a kadáver térdeken.

A revíziók során gyakran látható a tibiaplató kifejezett kivájtsága a hátsó részen, ami alátámasztja a fenti adatokat.

Ez következménye térdízületek kúpos artrózisa 1 fok mozgáspálya hátrahelyeződésének és lerövidülésének. Hasonlóan tapasztalhatjuk revízióra kerülő betegek esetében oldalirányú röntgenfilmeken, első keresztszalag hiánya esetén a femurcondylusok hátrafelé történő subluxációját, vagy luxációját a tibiaplatón unicondylaris térdízületek kúpos artrózisa 1 fok követően.

Ezekben az esetekben rendszerint már a tibiaplató kilazulása is felfedezhető. Az anatómiai és mechanikai tengelyek jelentőségéről a bevezetésben tettem említést.

Az 1. fokú térdcsont-ízületi gyulladás jellemzői: okai, tünetei és kezelése

Ezen tengelyek fiziológiástól történő eltérése jelentős teherviselési változásokat okoz a különböző kompartmentekben. Az irodalmi adatokat áttekintve megállapíthatjuk, hogy az unicondylaris protézisbeültetéssel a túlélési analízisek során alacsonyabb százalékos eredményt érhetünk el, tehát a betegek előbb kerülnek revízióra.

térdízületek kúpos artrózisa 1 fok szalagok ízületek készítményei

A totál condyler térdprotézisek esetében azonban kisebb mozgáspálya és az összehasonlító vizsgálatok alapján kisebb megelégedettség tapasztalható, nagyobb ráfordítási költség árán.

Ezen körülmények között felmerül, hogy a tengelykorrekció foka hogyan befolyásolja a műtét funkcionális eredményeit, mennyire érdemes, kell és lehet törekedni a tengelykorrekcióra unikompartmentális térdprotézisbelültetésnél. A korai posztoperatív hónapokban a beteg egyéni motivációja, fájdalomtűrő küszöbe is különösen befolyásolhatja az eredményeket.

Néhány évvel a műtétet követően fokozatosan előfordulhatnak a korai lazulások, melyek 8 10 szintén negatívan befolyásolják az eredmények kiértékelését. A posztoperatív évben véleményem szerint a funkcionális eredményeket csökkentő tényezők minimálisak, a műtétet követően elért tengelykorrekció még érdemi változás nélkül értékelhető. A korrigált szögeket vizsgálva mediális felszínpótlás során az átlagos A tibia esetében az átlagos Ez a 6 fokos anatómiai femorális valgus és a 3 fokos tibia varus tengelyekhez viszonyítva a femur esetében enyhe, 1.

A TÉRDÍZÜLET BIOMECHANIKÁJÁNAK VÁLTOZÁSA AZ UNIKOMPARTMENTÁLIS TÉRDPROTÉZIS BEÜLTETÉSE SORÁN

Az anatómiai szögektől való eltérések minimálisak, de véleményem szerint mégis le lehet vonni belőlük műtéttechnikai következtetést, mivel relatíve nagy számú felmérés eredménye. A femorális komponens szempontjából lényegesnek érzem a "szánkó" vastagságának a beszámítását a korrekcióba.

Így ha a kiindulási femur valgus szög eleve nagyobb, érdemes az oszcillációs fűrésszel "vályút" készíteni, ami lehetővé teszi a mi okozza a gyulladást a térdízület ligamentumaiban elsüllyesztését, így a varus-valgus korrekció szögét kevésbé befolyásolja. A tibia oldalán ugyan elhanyagolható az alulkorrekció, de felhívja a figyelmet a megfelelő műtéttechnika jelentőségére.

Ezek közül kiemelem az oldalszalag megfelelő felszabadítását, illetve az esetleges osteophyták eltávolítását az érintett kompartmentben az oldalszalag megfelelő ellazulása és így a fiziológiás szögállás helyreállítása érdekében. A laterális unikompartmentális felszínpótlások esetében a 9 térd átlagában mért fok kiindulási femorális valgus helyzetből Kiemelném ennél a csoportnál az elért átlagos szögérték fiziológiáshoz közeli eredményét, ugyanakkor szembetűnő, hogy a femuron lényegesen nagyobb korrekció történt, mind térdízületek kúpos artrózisa 1 fok tibián 5.

Ez részben magyarázható a femorális oldalon szintén a "szánkó" egyszerűen a szklerotikus csontra történő "ráépítésével", mindamellett, hogy az elért szögállás fiziológiásnak, tehát fekvő térdfájdalom mondható.

A betegség okai

Az eredmények bemutatásánál részleteztem a 10 fokos határral kettébontott vizsgálat eredményeit és a 15 fok alatti és feletti korrekciók vizsgálatát. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy megfelelő indikációs kritériumok alapján a 15 fok alatt nem a korrekció szögétől függ a műtét korai funkcionális eredménye és így a beteg megelégedettsége.

A vizsgálati alcsoportokat egyenként elemezve nem találtam szignifikáns különbséget a mozgás, a deformitás tekintetében, lényeges különbség volt a funkció, a stabilitás és az izomerő kategóriájában, míg a fájdalom szempontjából 9 11 minimálisan volt a 15 fok feletti korrekción átesett betegek és az ez alatti korrekción átesett betegek közötti eredmény 2. A funkció és a stabilitás kategóriáinak szignifikáns elmaradása a 15 fok felett korrigált betegeknél mindenképpen az implantátum indikációs határait jelzik, és fokozottan felhívják a figyelmet a szigorú indikációs kritériumokra.

Így az egyik csoportnál mind a két helyen a fenti tartományon belüli eredményt mértem, a másiknál csak az egyik szög volt a fenti tűrésen belül, míg a harmadik csoportnál semelyik anatómiai szöget nem sikerült a műtéttel fokos tűrésen belülre korrigálni 3. Ezekben a csoportokban nem kaptam szignifikáns különbséget.

Ez az eredmény véleményem szerint bizonyítja, hogy a protézis a műtét során beállított szögek szempontjából kis mértékeken belül megbocsátóan ültethető be, mivel nem függ a kisfokú térdízületek kúpos artrózisa 1 fok tengelyeltéréstől a korai funkcionális eredmény.

Mégis kiemelném hogy az átlagos korrekció 9.

térdízületek kúpos artrózisa 1 fok ízületi fájdalmak viszont

A New Jersey térdpontrendszer eredményeit a mediális és a laterális unicondylaris térdprotézis-beültetésen átesett betegeknél összehasonlítva hasonló sikerességi rátát értünk el, jelzett alcsoport variációkkal 2 táblázat első és harmadik oszlopa. Ezek az eltérések 10 12 véleményem szerint jelentős részben a különböző anatómiai felépítettségből adódhatnak.

KÖVETKEZTETÉS 1 A csúszó-gördülő mozgás vizsgálata során kidolgoztam két módszert kadáver és röntgenfilmmelyekben azonos értékűen tudtam mérni a mediális unikompartmentális térdprotézis beültetésének hatását a mediális kompartmentre, különös tekintettel a tibiaplatóra. Megállapítottam, hogy a mediális unikompartmentális térdprotézis beültetését követően a csúszógördülő mozgás hátrébb helyeződik, és a mozgáspálya hossza lerövidül. Vizsgálataim és ellenőrzéseim során bizonyítottam, hogy a röntgenfilmeken történt mérések során sikerült standard mérési helyzeteket teremtenem.

LCA hiányában a mozgáspálya még jobban hátrahelyeződik a tibiaplatón, mediális unicondylaris térdprotézis beültetését követően. A mediális unikompartmentális térdprotéziseknél preoperatív 15 fok tengelydeformitásig a korai funkcionális eredmények tükrében megbízhatóan alkalmazható implantátum és műtéti megoldás.

Nem találtam szignifikáns különbséget a korai funkcionális eredmények vizsgálatának tükrében 10 fok és az alatt korrigált esetek összehasonlítása során 10 térdízületek kúpos artrózisa 1 fok nagyobb korrekciókhoz képest a saját beteganyagunkban. Ez azonban véleményem szerint nem jelenti azt hogy bármilyen 10 fok feletti tengelykorrekcióra alkalmas a fenti implantátum, csak azt, hogy a szigorúan válogatott beteganyagban, tehát a protézisekről általában fejezetben is leírt egyéb indikációs feltételek mellett, gondos műtéti technikával akár fok tengelyeltérés közötti esetben is alkalmazható az implantátum.

Itt egyrészt a femorális komponens elülső végének megfelelő elsüllyesztése és a tibiaplató optimális fokos térdízületek kúpos artrózisa 1 fok a lényeges a csúszógördülő mozgás szempontjából. Befolyásolja továbbá a lágyrészek felszabadítása, illetve az osteophyták eltávolítása is. Hasonló a tapasztalat az első keresztszalag hiánya esetén revízióra kerülő betegeknél unicondylaris térdprotézis-beültetés után. Ezekben az esetekben gyakran látható az oldalirányú röntgenfilmeken, hogy a femur hátrafelé subluxált, vagy luxált a tibiaplatón.

Ilyenkor műtét során rendszerint már a tibiaplató kilazulása is felfedezhető.